Az őrizet a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések közül a legenyhébb, amely 72 órán túl nem tarthat és a büntetőeljáráson kívül is alkalmazható. Az őrizetbe vétel a terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonását jelenti.  A 72 óra elteltével a terheltet vagy szabadlábra helyezik, vagy elrendelik az előzetes letartóztatását.

Az őrizetbe vétel feltétele, hogy szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja fennálljon és tettenérés esetén személyazonossága nem állapítható meg, vagy vele szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése valószínűsíthető. A gyakorlatban őrizetbe vételre azokban az esetekben kerül sor, amikor előreláthatóan letartóztatás indítványozására fog sor kerülni, vagy pedig az előállítás ideje alatt nem sikerült annak célját elérni. A terheltnek az őrizetbe vétel elrendelését megelőző hatósági fogva tartását is be kell számítani az őrizet tartamába, így az esetleges előállítás ideje is beszámítódik. tt kell megjegyezni, hogy az előállítással az rendőrség a személyi szabadságot legfeljebb 8 órán át korlátozhatja. Viszont, ha az előállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az időtartamot a rendőri szerv vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja.

Az őrizet elrendeléséről és a fogva tartás helyéről legkésőbb nyolc órán belül tájékoztatni kell a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy által megjelölt nagykorú személyt. Az ügyészségnek az őrizetbe vétel ideje alatt döntenie kell, hogy indítványozza-e a letartóztatás elrendelését. Ha nem indítványozzák, akkor a terheltet szabadon kell engedni.

Amennyiben őrizetbe vették hozzátartozóját Budapesten vagy az ország bármelyik helységében, akkor azonnal kérje tapasztalt büntetőjogi ügyvéd segítségét.