Mint az életben máshol is, a polgári jogban is bizonyos következményekkel jár az idő múlása. Ez lehet elévülés, jogvesztés vagy lehet elbirtoklás is, amely egyben megszüntet és keletkeztet is valamit.

A törvény akként rendelkezik, hogy elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. Tehát, e három feltételnek együttesen kell megvalósulnia az elbirtoklás bekövetkezéséhez. Míg az első és a harmadik feltétel viszonylag világos, addig a „sajátjaként” birtokol kifejezés némi magyarázatra szorul. Először is a dolog birtokban tartásához olyan külső megnyilvánulásnak kell társulnia, mintha tulajdonos tartaná hatalmában a dolgot. Másodsorban, a birtokosnak abban a tudatban kell birtokolnia, hogy birtoklását kívülálló személy jogszerűen nem szakíthatja meg – így a tulajdonos sem. Azaz, a birtokos azt feltételezi: a dolog olyan, mint a sajátja, és az ekkénti birtoklását véglegesnek tekinti. Példák a sajátjakénti fogalomra a beruházások az ingatlanon, a közterhek viselése, hatóságok és más személyek előtt tulajdonosként való fellépés. Azonban a sajátjakénti birtoklás nem feltétlenül jelent kizárólagos használatot, például engedhetett mást is legeltetni rajta. A „szakadatlan” fogalma alatt pedig az elbirtokló “sajátjakénti” birtoklásával szemben kizárólag a tulajdonos saját tulajdonosi rendelkezése alkalmas a tulajdonszerzésre vezető elbirtoklási folyamat megszakítására.

Az életben előforduló példák, amikor közös tulajdon kerül elbirtoklásra. Elbirtoklás útján a tulajdonostárs is megszerezheti a másik (többi) tulajdonostárs illetőségének a tulajdonjogát, de ilyenkor fokozott szigorúsággal kell vizsgálni az elbirtoklás törvényes kellékeinek a fennállását, és ennek körében azt is, hogy az elbirtoklásra hivatkozó tulajdonostárs magatartása összeegyeztethető-e a tulajdonostársak jogaira és a dologhoz fűződő törvényes érdekeire vonatkozó jogszabállyal. Kivételes esetben eszmei hányad elbirtoklásának is van helye, azonban az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján nem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei a föld egy részére vonatkozóan állnak fenn, és a föld nem osztható meg.

Az elbirtoklási idő ingatlan esetében 15, míg ingóság esetén 10 év. Azonban nem kell, hogy csak egyedül az elbirtokoló alatt teljen el. Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely jogelődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült. Azonban az új birtokos a saját elbirtoklásának idejéhez csak akkor számíthatja hozzá azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült, ha az elődje elbirtoklás útján még nem szerezte meg a tulajdonjogot.

Nyugvás következik be, amennyiben a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra. A menthető ok a tulajdonos személyében vagy külső körülményekben keresendő, ami megakadályozta abban, hogy az ingatlanával törődjön. Egy örökösnél a tudomásszerzés hiánya nem értékelhető ilyen, az elbirtoklást kizáró menthető okként. Pl. egy hosszú kórházi kezelés. Azonban, ha a tulajdonos az egy éves időben nem intézkedik, akkor az elbirtoklás bekövetkezik.

Megszakad az elbirtoklás, ha azt egy a törvényben meghatározott körülmény megszakítja. Ez lehet a birtoklás megszűnéséből adódóan, vagy két okból a tulajdonos magatartása folytán. Ezek, amikor bírósági úton követeli a dolog kiadását vagy tulajdonosi jogát gyakorolja.

Amennyiben elbirtoklással kapcsolatos kérdése van akkor keressen bennünket bizalommal.