Milyen vonzatai vannak egy élettársi kapcsolatnak?

Először is élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.

Az életközösség a közös háztartásban való együttélés, a gazdasági közösség, az érzelmi összetartozás, annak harmadik személyek előtt nyilvánvaló volta. Az esetek többségében valamennyi elem együttesen jellemzi az együttélést, de önmagában – a gyakorlat alapján – egyetlen elem hiánya sem feltétlenül vezet az élettársi kapcsolat megállapíthatóságának hiányához. A gazdasági közösség esetén közös célok érdekében való együttműködésének, a felek által szerzett jövedelem közös célra történő felhasználásának tulajdoníthat a bíróság jelentőséget. Ezeken felül fontos lehet a tartós együttélés szándéka, közös gyermek léte is például.

Mivel az élettársi kapcsolat esetében leggyakrabban nincs papír – mint például a házasságnál, ezért annak eldöntése, hogy mikor jön létre a kapcsolat, fontos lehet. Tehát amennyiben nincs kizáró ok, akkor az élettársi kapcsolat az életközösség létesítésével a törvény erejénél fogva létrejön, és akkor szűnik meg, ugyancsak a törvény erejénél fogva, amikor a feltételek vagy azok egyike már nem áll fenn

Törvényből eredő jogkövetkezmények az élettársi viszony tekintetében korlátozottak. A polgári törvénykönyv elsősorban a vagyonjogi hatásokat rendezi: a vagyonjogi rendszert, lakáshasználatot, tartást, nem szól azonban a kapcsolat egyéb – elsősorban személyi jellegű, illetve szülő-gyermek kapcsolathoz kötődő – polgári jogi joghatásairól. Például kimarad a kapcsolatra tekintettel történő névváltoztatás, kimarad az automatikus apasági vélelem a születendő gyermek tekintetében. A gyermekekkel kapcsolatos szülői felügyeleti jogok (amennyiben az anyai és az apai jogállást is ők töltik be) azonban ugyanolyan mértékben illetik meg az élettársakat, mint a házasságban élő szülőket.

Fentiekből is látható, hogy az élettársi kapcsolatnak elsősorban vagyonjogi vonzatai vannak, amelyek egyes esetekben nem tér el jelentősen a házasság törvényi rendszerétől. Míg a vagyonjogi kérdéseket a kötelmi jog körében találjuk, addig a tartás, lakáshasználat rendezése a családjogon belül kerül rendezésre. Kifejezetten igaz ez, ha a kapcsolat egy éven túli és gyermek is származott belőle.

Kérje tapasztalt polgári jogi ügyvéd segítségét amennyiben kérdése lenne.